I.
A „passzívház” jelentése
kép: Anton Graf: Passzívházak c. könyvből
Mi
is az a passzívház?
Az
épület fűtéséhez lényegében elegendő az ablakon beérkező
napsugárzás hőjének passzív felhasználása, valamint a
berendezések és lakók által leadott hő. Mindez a ház
hőveszteségének jelentős csökkentése alapján lehetséges.
Pluszenergiaház
A
pluszenergiaháznál a passzívházat rendszerint egy nagy méretű
napelemmel egészítik ki. Ennek következtében a ház egy év alatt
több energiát termel, mint amennyit elhasznál.
A
„passzívház” energia-háztartása
Egy
passzívházban évente 1,5 m3 földgázra vagy 1,5 l olajra (15 kWh)
van szükség négyzetméterenként. A hagyományos épületekhez
képest ez több mint 90%-os energia megtakarítást jelent. Egy 130
m2-es passzívház hozzávetőlegesen 200 m3, míg egy hagyományos
épület 2000 – 2600 m3 földgázt használ fel évente. Ezt a
csekély hőmennyiséget egy szellőztetőgép segítségével
légfűtéssel is be lehet juttatni az épületbe.
Egész
évben friss levegő
A
légkomfort szellőztetés folyamatosan és csekély műszaki
ráfordítással biztosít higiénikus, friss levegőt. A beépített
hővisszanyerős szellőztető berendezés az elszívott levegő
hőjének 80-90 %-át átadja a beérkező friss levegőnek.
Magas
komfortszint
A
különösen jól szigetelt épületelemek (fal, tető, ablak,
aljzat) kellemes szoba és felületi hőmérsékletet biztosítanak.
Ezen túl az épületburok következetes hőhídmentes és légtömör
kialakítása a helyiségekben egyenletes hőeloszlást eredményez.
A légkomfort szellőztető berendezés használata mellett nem kell
többet a szellőztetéssel foglalkozni.
Hatékony
és gazdaságos
A
passzívház egy extrém alacsony energia felhasználású épület,
elfogadható bekerülési költséggel. A passzívházak építési
költségei a hagyományos házakéhoz képest minimálisan
magasabbak. Ezt az építési módot egyes országokban kedvezményes
kamatozású hitelekkel és támogatásokkal segítik.
Az
öt alapelv
A
fűtési hőszükséglet legfeljebb évente, négyzetméterenként 15
kWh értéken tartásához
- Különösen jó hőszigetelés
- Hőhídmentesség
- Három rétegű jó hőszigetelő ablak
- Légtömör burok
- Szellőztető berendezés magas hatásfokú hővisszanyeréssel
Az
elmúlt évtizedek változásaiból adódó következmények
Tudjuk,
hogy erőforrásaink végesek, főleg mivel az energia felhasználás
világszerte növekszik. Éppen ezért szorgalmazzák a szakemberek,
hogy az ipari államok az erőforrás és energia felhasználásukat
75 – 90%-al csökkentsék. Ezt feltételezve egy autó a szokásos
8 liter üzemanyag helyett csak 0,8-2 litert fogyaszthatna.
Németországban az energia 34%-át csak fűtésre fordítják. A
passzívház építése így logikus lépésnek tűnik, mivel a
hagyományos házakhoz képest 90% kisebb energia felhasználást
jelent.
Előírások
változása
Az
aktuális energetikai előírások nagyon gyorsan túlhaladottá
válnak. A változás sebességét gyorsítják az emelkedő energia
árak és a fosszilis energia források véges mennyisége.
Értékmegőrzés
A
környezeti problémák érzékelhetővé válnak, a törvényi
előírások az új és meglévő épületeknél szigorodnak, az
energia árak is emelkednek. Manapság passzívházat építeni, vagy
passzívház komponensekkel meglévő épületet felújítani jó
befektetés a jövőbe, mert biztosítja az épület értékének a
megőrzését.
A
jövő biztosítása
Egy
passzívház energia igénye teljes mértékben biztosítható
megújuló energia források felhasználásával, beleértve az
újratermelődő nyersanyagok elérhetőségét és gazdaságosságát
is.
Primerenergia-
és CO2-csökkentés
A
széndioxid kibocsátás a passzívházak nagyfokú
energiahatékonyságának köszönhetően radikálisan csökkenthető,
ami jelentős hozzájárulás a klímavédelemhez is. Az épület
maximális 15 kWh/m2/év hőszükséglete mellett döntő az
összesített energiamérleg szempontjából az ún. primerenergia
szükséglet is. Ezek szerint egy passzívháznak nem szabad 40
kWh/m2/év energiánál többet felhasználnia fűtésre,
szellőztetésre és melegvíz-készítésre. A felhasznált
energiahordozók biztosításához szükséges eltérő mértékű
ráfordítást eltérő szorzó tényezők felhasználásával veszi
figyelembe a számítás. (pl. fa 0,2; földgáz 1,1; olaj 1,1; áram
2,7)
III. Miért
pont passzívházat?
Hőszigetelés
A
passzívház nem korlátozódik bizonyos építési módra,
kivitelezhető hagyományos, illetve acél vagy fa szerkezetű
könnyűszerkezetes épületként is.
A
passzívház külső falainak kívánt U értéke az épület
nagyságától és kompaktságától függően 0,15 W/m2K (kompakt
társasházak esetén) és 0,1 W/m2K (szabadon álló családi házak
esetén) közé szokott esni.
Az
alacsony energia fogyasztású épületek külső falainak átlagos U
értéke 0,2-0,3 W/m2K .
Minden
szokásos szigetelőanyag felhasználható, így például a
cellulóz, parafa, len, könnyű fagyapot lemez, ásványgyapot, EPS.
Hőhidak
A
geometriai hőhidak teljesen nem kerülhetők el, de egyszerűbb
épület forma esetén számuk csökkenthető. Ezek akkor lépnek
fel, amikor a külső felület nagyobb, mint a belső felület,
például a pozitív külső falsarkok esetén. Általában ezek a
hőhidak folytonos külső hőszigetelés esetén jelentéktelenek.
Szerkezeti
hőhidak a kedvezőtlenül kialakított csomópontoknál jönnek
létre. Így például nyílászáróknál, lábazatoknál, födémek
és falak találkozásánál, tető-fal találkozásánál, szigetelő
réteg megszakításánál stb. Az épületburok ilyen jellegű
gyengeségei a passzívház esetében nem fordulhatnak elő.
Nagyon
nagy épületek esetén a hőhídmentességet gyakran nehéz elérni.
Ebben az esetben elég a szerkezeti hőhidak lehetőség szerinti
minimalizálása. A hőhidak kiküszöbölése az egyik
leggazdaságosabb költség megtakarítási módszer.
A
légtömörség
A
passzívház légtömörsége csökkenti a hőveszteséget és emeli
a szellőztető berendezés hatékonyságát. A légtömör
épületburok segít ezen kívül megelőzni a szerkezeti károkat
(páralecsapódás) és növeli a zajvédelmet. A hagyományos
téglafalak légtömörek, ha azok szakszerűen vannak levakolva. Az
ablakok esetében a légtömörség szabvány szerinti követelmény.
A passzívház esetében az újdonság az egyes épületszerkezetek
légtömör összeillesztésében rejlik.
Az
állandó és megfelelő friss levegőről passzívház esetén a
szellőztető berendezés gondoskodik. A régi épületeknél a hideg
szél a hézagok között bejutva huzatot okoz. Ez a passzívházaknál
nem fordulhat elő.
A
ceruzaszabály
A
légtömör burok és a hőszigetelés megszakítás nélkül
körülveszi a passzívházat, a terven körberajzolható kell legyen
anélkül, hogy a ceruzát fel kéne emelni a papírról. (az ábrán a piros vonal)
Huzatmentes,
kármentes, energiatakarékos, komfortos – hőhidak elhelyezkedése
(rajz)
IV. Fűtés
A
passzívházaknak is szükségük van fűtési energiára
A
passzívházakban keletkező hőveszteség nagy részét a belső
hőforrások és a szoláris hőnyereség pótolja.
A
fennmaradó hőszükséglet nem nagyobb, mint 15 kWh/m2/év, ez
megfelel kb. 1,5 m3 földgáz fűtőértékének, amit fűtési
energia formájában be kell juttatni a házba. A hőtermelés
történhet fa, szoláris energia, hőszivattyú, földgáz, olaj
stb. segítségével.
Primerenergia
szükséglet
Az épület
hőveszteségének mértéke mellett a fűtési energia
előállításának a módja határozza meg a primerenergia igényt.
Ha biomassza tüzelőanyagot választunk, (CO2 semleges és megújuló
pl. pellet) akkor a kiszámított primerenergia szükséglet nagyon
alacsony szintű marad. Ezzel ellentétben a közvetlen elektromos
fűtés nem ajánlott, mivel egy kilowattóra áram előállításához
az erőmű háromszor annyi energiát használ fel, mint ha azt
közvetlen a felhasználás helyén égetnénk el.
Egyetlen
készülék fűt, szellőztet és állítja elő a meleg vizet
A
fennmaradó hőszükséglet fedezésének egyik leggazdaságosabb
módja egy jó hőszivattyús kompakt készülék alkalmazása.
Az ilyen
készülékeknél egy szekrény nagyságú helyen együtt található
meg a teljes, kimagasló hatékonyságú és egymáshoz optimalizált
szellőztető és fűtési technológia. A hőszivattyú az elszívott
levegőből kinyer hőt használja és kb. 400 W kimeneti
teljesítménnyel gondoskodik a fűtésről és a meleg víz
ellátásról.
Gazdaságos
lehet egy gázkazán technológián alapuló megoldás is.
Középületek fűtése
Nagy épületek esetén ésszerű megoldás lehet a kogenerációs technológia, azaz a csatolt hő- és villamos energia termelés alkalmazása. Az áramot előállító gép hulladékhőjét ebben az esetben az épület fűtésére hasznosítják.
V. Ablak
Kényelem
A kiválóan
szigetelt ablak lényeges eleme egy passzívháznak. A három rétegű
üvegezés és a jól szigetelt tokok következtében még mínusz 12
fokos külső hőmérséklet esetén is az ablak belső felületi
hőmérséklete több mint plusz 17 C°. Így fűtőtest nélkül is
optimális komfortérzet biztosítható az ablak közelében.
Tok
Egy
hagyományos ablaknál a tok szerepét gyakran alulbecsülik, pedig
részaránya gyakran eléri a felület 30-40 %-át is. A hagyományos
1,4 – 2 kWh/m2K U értékű tokoknak közel dupla olyan nagy a
hővesztesége, mint a szigetelt 0,8 kWh/m2K U értékű tokoké.
Ablakbeépítés
Az ablakok
eddig gyakran oly módon kerültek beépítésre, hogy jelentős
hőhidak keletkezetek a külső falon. Passzívházaknál az ablakok
a külső oldali szigetelés síkjában kerülnek elhelyezésre, az
ablakokra ráfut a szigetelés, hogy ne lépjen fel a csatlakozásnál
hőveszteség. Így az ablak U értéke a beépítés után is min.
0,85 W/m2K marad.
Üvegezés
A három
rétegű üvegezés hőtanilag optimalizált távtartója
segítségével az üvegtábla szélén keletkező hőveszteség is
minimálisra csökkenthető. A hagyományos alumínium távtartóval
ellátott üvegszerkezetnél fellépő páralecsapódás (gombásodás
a tömítésen) a passzívházaknál már a múlté.
Passzív
napenergia
A főként
déli tájolású ablakokkal rendelkező passzívházaknál a
napsugárzás passzív felhasználása a hőszükséglet 40 %-át is
elérheti.
A
benapozottság előnyös, de tapasztalt tervezők keze nyomán kevébé
napsütéses helyen is épültek már passzívházak.
Uw
<
0,8 W/m2K
VI. GYIK
Ki
lehet-e nyitni a passzívházban az ablakot?
Igen,
természetesen. Nyáron az ablakon keresztül szellőzik a lakás.
Télen pedig általában nincs rá szüksége, hogy ablakot nyisson,
mert a szellőztető berendezés folyamatosan gondoskodik a házban a
friss levegő biztosításáról.
Nem
nagyon drága egy ilyen épület?
Egy
passzív családi ház többletköltsége a tapasztalatok alapján
10-20%. Ez a többletköltség azonban csökkenthető racionális
tervezéssel, valamint bőven megtérül a későbbiekben a fűtési
költség nagy részének a megtakarításával és a magasabb
komfortszint biztosításával.
Nem
lesz egy ilyen épület elviselhetetlenül meleg nyáron?
A nyári
belső hőmérséklet a benapozott ablakok árnyékolásával és az
éjszakai ablakon keresztüli szellőztetéstől függ. Ebben a
passzívház nem különbözik a legtöbb hagyományos épülettől –
azzal a kellemes különbséggel, hogy a talajhőcserélős
szellőztető berendezéssel további hűtést lehet biztosítani.
Nem
képződnek gombák a túl vastag szigetelés mellett?
Ellenkezőleg,
a jó szigetelés meggátolja a gombaképződést. A gombaképződés
oka elsősorban a túl magas páratartalom, illetve a rosszul
szigetelt fal és födém. Különösen a rosszul szigetelt külső
falak hidegebb belső felületein emelkedik meg a nedvességtartalom,
amely a gombaképződésnek kedvező feltételeket biztosít.
A
passzívházakban lévő szellőztető berendezés a párás levegőt
eltávolítja, a körbefutó szigetelés hatására pedig a falak
belső felülete melegebb marad – nedvesség és gomba így már
nem képződhet a falon.
Tud
a fal lélegezni, ha kívülre szigetelést teszünk?
A lélegző
falak fogalma félreérthető. A levegő cserélésére ott vannak az
ablakok és a szellőztető berendezés. A levegő nedvességének
csak 2%-a távozik a falakon keresztül, a 98%-a az ablakon és a
szellőztető berendezésen keresztül hagyja el a lakást. Ezen a
2%-on a ház hőszigetelése nem változtat semmit, mert a
szigetelőanyagok megfelelően páraáteresztőek.
Lehetnek
baktériumok a szellőztető berendezésben, vagy rakodhat-e le benne
por és kosz?
A
szellőztető berendezés kizárólag a friss levegőt juttatja be a
házba, nem úgy működik, mint a levegő visszavezetésen alapuló
klímaberendezés, amelynél a levegő nedvességének a hatására
esetleg bakteriális problémák léphetnek fel. A berendezés és a
légcsatorna szűrői miatt a levegőt elosztó vezetékekben csak
csekély mértékben rakódhat le szennyeződés. A biztonság
kedvéért azért érdemes tisztítónyílásokat hagyni, amin
keresztül időnként a vezetékeket ki lehet tisztítani. A szűrőket
rendszeresen szükség szerint, de legalább évente egyszer ki kell
cserélni.
Szívesen
alszom hidegben, lehetséges-e ez egy passzívházban?
Elvileg
egy passzívházban is lehet 2-3 ˘C -os hőmérsékletet különbség
a nappali és a hálószoba között. Az egyébként megszokott
ablakon keresztüli szellőztetés miatt sokszor a hűvös levegőre
asszociálunk, mikor a friss levegőre gondolunk. Egy passzívház
hálószobájába folyamatosan bekerül a friss levegő. Az alvási
kényelem mindig kiegyenlített, nyáron épp úgy, mint télen.
Vastag dunyhára már nincs szükség.
Mi
a különbség a napház és a passzívház között?
A
napháznál egy nagy felületű napkollektor segítségével hő
kerül betárolásra egy nagy puffertárolóba és igény szerint
felhasználásra kerül a házban. Ez azonban nem fedi le az épület
teljes hőszükségletét, a maradékot gyakran egy további
biomassza fűtés biztosítja.
Egy
napháznál a külső burok U értéke jelentősen rosszabb, mint egy
passzívház esetén. A nagyobb fűtési hőszükségletet a nagyobb
kollektorok részben kompenzálják. A napháznak nem része a
hővisszanyerő szellőztető berendezés, a helyiségekbe
folyamatosan betáplált friss, de hűvös levegő miatt nem olyan
jelentős a komfortérzet növekedés.
Mennyiben
függ az energia felhasználás a lakóktól?
Minden
házban van a felhasználói szokásoknak befolyása a tényleges
hőfelhasználásra. A számított értékektől való 50%-os eltérés
mindkét irányban lehetséges. Egy passzívházban például az
energia felhasználás 12 – 22 W/m2K között lehet, egy alacsony
energia szintű háznál viszont (40 W/m2K) ez az érték 30 – 60
W/m2K között lehet. Az energia felhasználás minimalizálásának
az elve azonban minden esetben megmarad.
Mi
történik, ha egy passzívházban elromlik a fűtés?
A
passzívházban a szigetelés és a hővisszanyerő szellőztetés
tovább tartja a meleget. Az épület a jó hőszigetelés miatt
azonban várhatóan 15°C alá nem fog lehűlni.
VII. Gazdaságosság
Már
ma is megéri passzívházat építeni
Egy
passzív családi ház többlet költsége 10-20 %-ot tesz ki. A
családi kassza havi megterhelése, a törlesztő részletek és a
rezsi melynek meghatározó része az energiaköltség. Az
energiaköltség alacsony értéke kompenzálhatja a magasabb
törlesztőrészletet. Az új energetikai pályázatok lehetőségeit
kihasználva és a kedvezőbb fenntartási költségeket figyelembe
véve ma már érdemes passzívházat építeni. Egyes országokban
léteznek olyan támogatások, amelyek még jobben támogatják a
passzívházak építését.
Kilátások
A
szigetelés, a kiegészítő fűtés, a szellőztetés és az ablakok
többletköltsége az első passzívházak építése óta jelentősen
csökkent. A bekerülési költségek növekedése és az ennek
következtében fellépő kereslet növekedés miatt nem kizárt,
hogy éveken belül a passzívház lesz az általánosan alkalmazott
építési mód.
Mindemellett
az Európai Parlament 2009-ben elfogadott egy határozatot az
épületek energiahatékonyságáról, ami előírja, hogy 2019-től
csak „nullenergiás” épület építhető az EU-ban.
Bérbeadás
A puszta
számokon túl egy passzívház értékét további fontos tényezők
is emelik:
- Komfortérzet növekedése a kellemes és egészséges belső klíma hatására
- Magasabb szintű ellátásbiztonság – szükséghelyzetben egy passzívházban fűtési energia nélkül is lehet élni
- Az épületkárok valószínűsége csökken
A mai idők
keresletcsökkenéssel terhelt világában a magas kényelmi szintű
és minőségű lakások a keresettek. Előrelátó ingatlanfejlesztő
vállalkozások felismerték, hogy az energiahatékonyságba történő
befektetés magasabb bérleti díjból befolyó nagyobb bevételt és
jó kihasználtságot eredményez.
A
költségcsökkentés
A
passzívház azért is olyan gazdaságos, mert alacsony
energiafelhasználása miatt a fűtési hő bevitele az egyébként
is meglévő szellőzési rendszer segítségével is megoldható.
Így hagyományos fűtési rendszer kiépítésére nincs szükség.
kép: Anton Graf: Passzívházak c. könyvből
VIII. Felújítás
esetén is érdemes a passzívház koncepcióban gondolkodni
Energetikailag
optimalizált épületfelújítás
A
passzívház szabvány alapján felújított épületekben
kellemesebb lesz élni: a komfortszint javul és a levegő minősége
is jobb lesz. Az ablakok és a külső falak felületi hőmérséklete
a felújítás után a sarkoknál is olyan meleg marad, hogy nem
képződik páralecsapódás. A szellőztető berendezés
folyamatosan gondoskodik a friss levegőről.
A
gombaképződés veszélye így szinte kizárt. A már jól bevált
passzívház komponensek beépítésével a meglévő épületek
hőszükséglete 10 – 30 kWh/m2/év értékre szorítható vissza,
ami akár 90%-os megtakarítást is jelenthet.
Az
épület értékállósága
Az épület
különböző szerkezeti elemei általában 20-50 évenként kell
felújítani. Ebből következik, hogy már csak gazdasági okok
miatt is, egy ma energetikailag felújított épület energetikai
szintje évtizedekig nem fog jelentősen megváltozni. Ez magában is
indokolja a vastagabb szigetelés, a jobb ablakok, nagyfokú
légtömörség és hatékony hővisszanyerő szellőztető
berendezés beépítését minden egyes felújítás alkalmával.
Az
energiakoncepció
Egy
meglévő épület felújítása előtt alaposan meg kell vizsgálni
az egyes épületszerkezeteket, a szerkezet energetikailag gyenge
pontjait. Ezután egy részletes felújítási tervet kell készíteni,
amelyben össze kell vetni a különböző lehetőségeket, különösen
ügyelve az épületelemek csatlakozásaira és a hőhidakra. Csak
egy egységes, átfogó felújítási koncepció segítségével
lehet elkerülni a hibás befektetéseket.
Pontos
tervezéssel a magasabb energiahatékonyságért
A fűtött
terek újraértelmezése, például a fűtött pincelejáró termikus
és légtömör leválasztása a fűtött térről, kompaktabbá
teszi az épületet.
A hőleadó
külső felszín és a fűtött térfogat aránya kedvezőbb lesz,
ezáltal alacsonyabb fűtési hőigény érhető el. A délre néző
ablakok felületének a növelésével és a beárnyékolás
csökkentésével tovább növelhetjük az energiahatékonyságot.
IX. Épületfelújítás
passzívház komponensekkel
Az
épületburok hőszigetelése
Általában
a felújítás esetében a legjobb az ár-érték arány. Az itt
elkerülhetetlen hőhidak mellett is nagy biztonsággal
megszabadulhatunk a párakicsapódástól és a gombáktól, ha a
külső fal minimális hőszigetelés vastagsága mindenhol eléri
legalább a 24 cm-t . A szigetelőanyag 30 cm-ig egy rétegben
ragasztható a falra és dűbelekkel rögzíthető. Érdemes minél
vastagabb szigetelőanyagot betervezni mert a vastagság növelése
hőtanilag jelentős javulást eredményez, míg az általa okozott
többletköltség arányaiban nem jelentős, hisz a járulékos
költségen nagy részét, mint az állványozás, vakolás stb. nem,
vagy csak alig érinti.
Pincefödém
A
pincefödém esetében a szigetelés felragasztása vagy dűbelezése
alulról a legegyszerűbb. A gyakran alacsony pince belmagasság
azonban megnehezíti a szükséges vastagságú szigetelőanyag
elhelyezését. Ezért a szigetelőanyagot részben vagy egészben a
földszint felújításánál az aljzatba is helyezhetjük.
Tető
Ha a tető
szarufa keresztmetszetek nem lennének elég magasak hogy megfelelő
vastagságú hőszigetelés elhelyezhető legyen közéjük, akkor a
szarufa oldalához szegezett pallóval megmagasíthatóak. A cserepek
alá széltömören kialakított, de páraáteresztő fóliázást
kell elhelyezni, amely egy kiszellőztetett légrés alatt
helyezkedik el.
A tető
belső oldalán a szigetelés alá párafékező és légtömör
fólia kerül, ami felülről is elhelyezhető. Hidegtetőnél (nem
beépített tetőtér esetén) a legfelső szint födémét kell
megfelelő szigeteléssel ellátni és légtömören kialakítani.
Hőhíd
optimalizálás
Sok
szerkezeti és geometriai hőhíd javítható megfelelő vastagságú
szigetelőanyag használatával. A hőhidak körbeszigetelése
azonban nem minden esetben megoldható. Például egy fűtetlen pince
mennyezetének a szigetelése és a külső fal külső oldali
hőszigetelése között a fal vastagságában nem köthető össze
folytonosan, ezt a hőhidat el kell fogadjuk. A hőáram útját a
pince oldalfalának részleges szigetelésével meghosszabbíthatjuk,
ez által a hőhíd hatását csökkentjük.
Légtömörsége
A
szükséges légtömörség felülvizsgálatához egy úgy nevezett
Blower-door tesztet kell elvégezni. Egy, a bejárati ajtó tokjába
elhelyezett ventilátor 50 Pascal túlnyomást, illetve vákuumot hoz
létre az épületben. A levegő mért térfogatárama, amely átjut
az épület résein keresztül, nem lehet több óránként, mint az
épület térfogatának a háromszorosa. A meglévő épületekben ez
az érték általában ennek a többszöröse. Szellőztető
berendezéssel ellátott épületeknél, ahol kellően alacsony ez a
mért érték, pl. 0,6 1/h, ott a hővisszanyerős szellőztető
berendezés hatásfoka magasabb, és az épület hővesztesége és
ezáltal az energiafogyasztása alacsonyabb. Meglévő épület
felújításánál ezért meg kell tervezni a megszakítás nélküli
körbefutó légtömör burkot is, amely egyben a huzat jelenségeket
is megszünteti.
Ablakok
Az
1990 előtt épült épületekben kapcsolt gerébtokos ablakkal,
egyesített szárnyú ablakkal, a később épültek esetén
általában 2 rétegű hőszigetelő üvegezéssel ellátott ablakkal
lehet találkozni. A 2000 után épült épületek esetében vált
általánossá az 1,4-1,5 W/m2K Ug
értékű
üvegezéssel ellátott ablak.
A
szigetelés síkjába beépített, három rétegű üvegezéssel és
szigetelt tokkal ellátott passzívház ablakok a fent említett
ablakokhoz képest 70%-al, illetve 45%-al csökkentik a
hőveszteséget.
Az
üvegtábla és a tokok magasabb belső felületi hőmérsékletének
hatására növekszik a komfortérzet is.
Szellőztetés
Az energia
felhasználás hővisszanyerős szellőztető berendezés
használatával jelentősen csökkenthető. A szellőztető
berendezéseket elhelyezhetjük egy mellékhelyiségben, a konyhában
vagy a fürdőszobában is. A készülékek rövid csővezetékeken
általában az előszoba falán keresztül, befúvók segítségével
folyamatos friss levegővel látják el a helyiségeket.
X. Szellőztetés
Friss
levegő
A
kontrollált hővisszanyerős lakásszellőztetés passzívházak
esetén elkerülhetetlen. A berendezés gondoskodik a higiénikus
pormentes levegőről. A friss szűrt levegő a lakó és
hálószobákba kerül bevezetésre, az elhasznált levegőt pedig a
WC-ből, konyhából és fürdőszobából elszívásra kerül. Ha
ugyanezt a légcserét az ablakon keresztül szeretnénk
megvalósítani, 3 óránként 15 percre kellene kinyitni az ablakot.
Hatékony,
egészséges és kisigényű
Ha
passzívházban ablakon keresztüli szellőztetést végeznénk, az
elhasznált levegővel annak hője is eltávozna. Egy hatékony
hőcserélővel rendelkező szellőztető berendezés az elszívott
levegő hőjének 80-90%-át átadja a frissen beszívott levegőnek.
A nagy értékű, minősített készülékek körültekintő tervezés
mellett alig fogyasztanak áramot. Különösen az allergiások
lélegezhetnek fel egy passzívházban, mert a speciális légszűrők
eltávolítják a beszívott levegőből a kellemetlen polleneket,
mielőtt azok bekerülnének a lakásba.
Halk,
egyszerű használat
A
légkomfort szellőztető berendezések nagyon halkan üzemelnek. A
befújó és elszívó légcsatornákba hangtompító berendezések
kerülnek beszerelésre, hogy a szobák közötti zajátvezetést is
megszüntessék.
A
berendezések karbantartása a durva- és finom-por szűrők
felülvizsgálatára cseréjére korlátozódik. Ezek a
talajhőcserélő elején, illetve az elszívó ventilátoroknál
találhatóak és megakadályozzák a csövek elkoszosodását.
Nincs
többé szükség fűtőtestekre
A
passzívházak fűtése az alacsony energiafelhasználás miatt a
szellőztető berendezéssel megoldható. A szükséges befújt
levegő mennyisége átlagosan 1 m3/m2/h. Ezt a szellőztető
berendezés utánfűtő regisztere felmelegíti, maximális hőfoka
50 °C. Az ezzel elérhető 10 W/m2 hőteljesítmény kellemes
meleget biztosít. Ha az egyes helyiségekben különböző
hőmérsékletet szeretnénk, egy kiegészítő folyadékáramos
fűtőberendezéssel növelhetjük a komfortot.
Télen
meleg, nyáron hűvös
A
passzívházak további kiegészítő komponense lehet a levegő-talaj
hőcserélő. Ez a fűtési periódus alatt a levegő
előmelegítéséről gondoskodik. Télen például -12 °C-ról
0°C-ra melegíti elő a beérkező levegőt. Ezzel ellentétben
nyáron a talaj alacsonyabb hőmérsékletét kihasználva a befújt
levegő hűtésére lehet használni. Családi házak esetén a
csövek hossza 15 és 40 fm közé esik, így például az
alapozáskor során készített munkagödörbe el lehet helyezni. A
cső átmérője kisebb épületek esetében 20 cm. Vannak olyan
szellőztető berendezések is, amelyeknél a beszívott levegő
talajon keresztül történő előmelegítése nem szükséges.
Felhasznált források:
Anton Graf: Passzívházak (TERC Kiadó)
Adolf - W. Sommer: Passzívházak (Passzívházak Mindenkinek Kft.)
Passzívház csomópontok felhasználóknak (Passzívház Akadémia Kft.)
Passzívház Konferencia és kiállítás 2011
Passzívház tervezési csomag PHPP 2007 (Passiv Haus Institut Dr. Wolfgang Feist)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése